Pár évvel ezelőtt megvettük a férjemmel életünk első saját házát. Nagy befektetés volt, hiszen nagyon sok mindent fel kellett újítani, ezzel számolnunk kellett. Szerencsére emiatt az ár háza is sokkal alacsonyabb volt, így nagyon jó vételnek számított. Már csak azért is, mert a férjem ért az ilyesmihez. Persze ez nem azt jelenti, hogy segítség nélkül mindent meg tudtunk csinálni. Sok mindenhez kellett ugyanúgy szerelőt és szakembert hívnunk. Megcsináltattuk a szigetelést, kicseréltük az ablakokat és az ajtót, a tetőt is megcsináltattuk, arra pedig tavaly napelem került. A padlófűtést is nagyon hamar készen lett, a lépcsőt – mivel egy emeletes házról van szó – szintén megcsináltattuk. Ki kellett festeni, a konyhát is megcsináltattuk.
Most úgy néz ki, mintha egy menő amerikai sorozatot forgatnának nálunk. Minden új, modern, beépített elektronikai eszközök vannak a konyhában is, és végre lett egy olyan sütőm is, mint ami a cukrász-és főző műsorokban van. Tudjátok, amelyik a falba van beépítve, és csak le kell nyitni, körülbelül derékmagasságban van. Tehát nem egy teljes tűzhely van a konyhapult alatt. A főzőlap is be van építve a pultba, az is elektromosan működik.
Nagyon menő, nagyon sok pénz, energia és idő van benne. Ezért is vagyunk rá olyan büszkék. A gyerek is sokat segítettek, nagyon segítőkészek voltak és nem hisztiztek egyáltalán. Ők is nagyon izgatottak voltak, hogy új otthonunk lett.
Van egy kertünk, ami tele van színes virágokkal, a kutyusnak a kutyaháza is ott van, ezt kívülről a srácok kifestették, ezzel kedveskedtek Morzsinak a születésnapjára, tavaly nyáron. A garázs kissé hadilábon áll, mert mindig rendetlenség van ott, tekintve, hogy csomó kartondoboz van, amiben tároljuk a cuccainkat, de már kezdünk lassan egészen jó kis garázst kialakítani. Mindig úgy vagyunk vele, hogy majd egyszer kiselejtezzük, de aztán rájövünk, hogy minden kell, nem véletlenül tartottuk meg, csak hát rendszerezni kellene a dolgokat.
Az biztos, hogy jó döntés volt, hogy költözzünk egy kicsit kijjebb a városból, ahol nem a betondzsungelben vagyunk, de mégis hamar bejutunk a városba. Nekem fontos volt, hogy a gyermekeim úgy nőhessenek fel, hogy megvan a saját helyük, ahova elvonulhatnak a világ elől, ha szeretnének, megismerkedhetnek a természettel és nem vonja el a figyelmüket semmi arról, hogy a család fontos és, hogy közösen nagyon sok programot lehet csinálni.